Dunakeszi honlapja
Dunakeszi Helytörténeti Szemle
Könyvtári Napok
KÖNYVTÁRI SZOLGÁLTATÁSOK
E-Magyarország
Ügyfélkapu
Közadatkereső
Nemzeti Információs Infrastruktúra Fejlesztési Program
A weboldal fejlesztése a
TÁMOP-3.2.4-09/1/KMR
pályázat keretében
az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósul meg.


KÖZTÉRI SZOBROK, EMLÉKTÁBLÁK, KIÁLLÍTÓHELYEK ADATBÁZISA

Elnevezés:
Az alkotó(k):
Város:
Témája:
Stílusa:
Utcanév:
Jellege:

Wigner Jenő mellszobor

Cím: Göd Jávorka Sándor utca 18.
Alkotó(k): Farkas Pál
Jellege: mellszobor
Stilusa: modern
A felavatás ideje: 2007
Formája: figuratív
Anyaga: Bronz; Kő
Leírás:

Gödön, a Jávorka Sándor u. 18 szám alatt lévő Piarista Gimnázium és Szakmunkásképző Intézet kertjében találjuk a Nobel-díjas atomfizikus Wigner Jenő bronz mellszobrát. Az épület eredetileg a Wigner család nyaralója volt, ahol maga Wigner Jenő is sok időt töltött 1917 és 1940 között, sőt itt írta a csoportelmélet és annak alkalmazása az atomszínképek kvantummechanikájára című művét is.
Wigner Budapesten született a Király utca 76. szám alatti házban. A Fasori Evangélikus Gimnáziumban Rátz Lászlótól, az odaadó tudóstól és tanártól tanulhatott matematikát, aki Neumannt is tanította. 1919. május 15-én áttért az evangélikus hitvallásra. Miután elvégezte a gimnáziumot, 1920-ban beiratkozott a Műegyetem vegyészmérnöki szakára, de 1921-től a Berlini Műszaki Főiskolán folytatta tanulmányait. Lényegesebb, hogy a Német Fizikai Társulat szerda esti beszélgetéseit is látogatta, melyeken részt vettek olyan nagy tudósok, mint Max Planck, Max von Laue, Rudolf Ladenburg, Werner Heisenberg, Walther Nernst, Wolfgang Pauli és – nem utolsósorban – Albert Einstein. Szilárd Leóval is találkozott a kollokviumokon. Szilárd szinte azonnal az egyik legjobb barátjává lett, bár személye mindvégig rejtély maradt számára. A harmadik élménye Berlinben döntő fontosságú volt. A Kaiser Wilhelm Institutban dolgozott, és ott találkozott Polányi Mihállyal, aki Rátz László után a legfontosabb tanára volt.
1925-ben visszatért Magyarországra, édesapja mellett dolgozott az újpesti bőrgyárban mérnökként, de végül visszatért Németországba, nem tudott ellenállni a berlini Kristálytani Kutatóintézet hívásának. A késő 1920-as években mélyen beleásta magát a Heisenberg, Schrödinger és Dirac által fémjelzett kvantummechanikába Einstein helytelenítése dacára. Göttingenben a nagy matematikusnak, David Hilbertnek lett a segédje. Ez nagy kiábrándulás volt számára, mert Hilbert nem volt már szellemileg aktív. Rengeteg időt töltött a könyvtárban, és a fizikának szentelte magát. 1929-re publikációival széles körben felhívta magára a fizikusvilág figyelmét. 1931-ben adta ki Csoportelmélet módszer a kvantummechanikában című művét. 1930-ban az amerikai Princeton Egyetem Neumannal együtt felvette tanárai közé. A késő 1930-as években kiterjesztette kutatásait az atommagokra. Kifejlesztett egy fontos általános elméletet az atommagreakciókra. Ragyogó elméleti szakember (lásd például Wigner–Eckart elmélet), és ragyogó kísérleti szakember is volt, ezenkívül alaposan értett a mérnöki tudományokhoz is. 1936-ban Princeton nem alkalmazta tovább, emiatt a Wisconsini Egyetemre ment. Ott találkozott első feleségével, egy bájos fizikushallgatóval, Amelia Frankkel. De Frank 1937-ben meghalt, és bánatában el akarta hagyni Madisont. Princeton szeretett volna egy kitűnő fiatal fizikust, és sokan őt ajánlották. Ezért visszahívták és ő elfogadta, így ismét Princetonba került 1938-ban. Bár meggyőződéses politikai amatőrnek tartotta magát, 1939-ben és 1940-ben nagy szerepe volt a Manhattan-projekt melletti agitációban, ami az atombomba megépíttetéséhez vezetett Hitler megfékezése érdekében. Azonban nagyon letörte az, amikor látta, hogy Hirosimára és Nagaszakira ledobták a bombát. Ugyanakkor védelmezője maradt az amerikai hadseregnek, mint választott hazájának hű polgára és továbbra is úgy gondolta, hogy az atombombára szükség volt. 1946-ban elfogadta a Clinton Laboratory (most Oak Ridge Nemzeti Laboratórium, Tennessee) kutatási és fejlesztési igazgatói állását. Mivel nem volt hivatalnok típus, egy év múlva visszatért tanítani és kutatni a Princeton Egyetemre. 1960-ban, amikor már a matematikai fizika nagy alakjai közé sorolták, betekintést nyújtott a matematika hatalmába legismertebb, nem fizikai tárgyú tanulmányában, a mára klasszikussá vált „The Unreasonable Effectiveness of Mathematics in the Natural Sciences” (A matematika ésszerűtlen hatékonysága a természettudományokban, online változatban is olvasható), melyben amellett érvelt, hogy a fizikai fogalmak eredete a biológiában és az észlelésben gyökerezhet, és hogy a szerencsés egybeesés, hogy a matematika és a fizika olyan jól kiegészítik egymást, ésszerűtlennek, megmagyarázhatatlannak tűnik. 1963-ban megkapta a fizikai Nobel-díjat. 1995-ben Princetonban halt meg.
A gödi Városvédők javaslatára 2004-ben díszpolgárrá avatták, majd 2007-ben szobrot állítottak neki, amely másolata a Farkas Pál által Pakson készített Wigner szobornak. A szobor anyagi fedezetét a Városvédők Egyesülete, az önkormányzat és magánemberek adományai biztosították.
A mellszobor egy másfél méter magas kő talapzaton áll. A talapzatot a piarista iskola diákjai készítették. A bronzbor készült mellszobor Farkas Pál munkája és a már idős tudóst ábrázolja.


Témák: tudomány; Wigner Jenő





Gyengénlátóknak
  2018. június 23., szombat
   Zoltán napja van



Az accrai kézirat



Keresd a párod



Az őrület határán



Vendégkönyv



Demény bölcsességei



Mi vagyok én?



A kéthangú kiáltás ; Niki ; Kedves bópeer...!
Könyvtár.hu     
MOKKA
TEXTLIB közös kereső
Iskolai Közösségi Szolgálat
Nemzeti Kultúrális Alap
Könyvtári Alapítvány
Eddigi látogatók száma:
526543
DÓHSZK Kölcsey Ferenc Városi Könyvtár
2120 Dunakeszi, Kossuth Lajos utca 6.
Telefon: (27) 341-853, (27) 351-516 Fax: (27) 351-518
Impresszum
Jogi Nyilatkozat