Dunakeszi honlapja
Dunakeszi Helytörténeti Szemle
Könyvtári Napok
KÖNYVTÁRI SZOLGÁLTATÁSOK
E-Magyarország
Ügyfélkapu
Közadatkereső
Nemzeti Információs Infrastruktúra Fejlesztési Program
A weboldal fejlesztése a
TÁMOP-3.2.4-09/1/KMR
pályázat keretében
az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósul meg.


KÖZTÉRI SZOBROK, EMLÉKTÁBLÁK, KIÁLLÍTÓHELYEK ADATBÁZISA

Elnevezés:
Az alkotó(k):
Témája:
Város:

Fáy András emléktábla II.

Cím: Fót Fáy András sétány
A felavatás ideje:
Anyaga: Réz
Leírás:

Fóton, a Fáy présház falán két emléktábláját is találjuk Fáy Andrásnak, a reformkor jeles alakjának. Fáy András a Zemplén vármegyei Kohányban született 1786. május 30án. Író, politikus és nemzetgazda, a magyar reformkor irodalmi és társadalmi mozgalmainak egyik legtevékenyebb alakja. A sárospataki jogi tanulmányok után 1804-től Pesten lett joggyakornok, ahol aztán ügyvédi oklevelet szerzett kitűnő képesítéssel. Ügyvédkedés helyett azonban – atyja kedvéért – közigazgatási hivatalt vállalt: 1810-ben a pesti, 1812-ben pedig a váci járás alszolgabírója, majd szolgabírája lett. 1818-ban visszavonult gombai birtokára gazdálkodni, hogy mellette életét teljes egészében az irodalomnak és a társadalmi tevékenységnek szentelhesse. Szerette az irodalmat és az írókat: sokat olvasott, anyanyelvén s latin nyelvű római klasszikusokon (Cicero és Tacitus) kívül a modern felvilágosult német, francia, s angol irodalmat, 1807-től pedig már maga is írogatott. Háza csakhamar a fiatal írók találkozóhelye lett. Rendes látogatói voltak többek között unokabátyja Szemere Pál, Kisfaludy Károly, Vitkovics Mihály és Vörösmarty Mihály, aki a híres Fóti dalát éppen Fáy szőlőjében, egy szüreti mulatság alkalmával szavalta el. Fáy mint író lépett először a nyilvánosság elé, de miután 1823-ban Pestre költözött – mint Pest vármegye tekintélyes képviselője – mindinkább a politikai és társadalmi téren fejtett ki tevékenységet. Széchenyi színre lépését, különösen a Hitel megjelenését követően Fáy lelkesedéssel csatlakozott a „legnagyobb magyarhoz”, aki – felismerve benne a rokongondolkodású nemzetgazdát, akinek liberális eszméi rá is hatottak – szövetségesének fogadta. Előbb Pest vármegye gyűlésein, majd 1835-ben követté választva, az ellenzék egyik tekintélyes tagjaként az országgyűlésben szolgálta mesterkéletlen, magyaros józan beszédeivel a gazdasági és társadalmi reformok ügyét. A társadalom körében buzdítással és példaadással toborzott híveket eszméinek. Legnevezetesebb alkotása a Pesti Hazai Első Takarékpénztár (a mai OTP Bank Rt. egyfajta jogelődje), melynek eszméjét nemcsak a kishitűek, de még maga Széchenyi is kétkedéssel fogadta. Fáy a fontolva haladás híve volt, elhatárolta magát minden radikális eszmétől. A szabadságharc idején visszavonult gombai birtokára: Széchenyihez hasonlóan egyszerre idegenkedett a forradalomtól és a forradalom ellenségeitől. 1849 után életét főleg az irodalomnak és családjának szentelte. Fáy 1864-ben hunyt el Pesten. Az újabb keletű rézből készült emléktábla szövege: "Fáy András 1786-1864 haladó szellemű író, az első magyarországi takarékpénztár megalapítója."


Témák: helyismeret; Fót; Fáy András



Gyengénlátóknak
  2019. május 21., kedd
   Konstantin napja van



Az őrület határán



Demény bölcsességei



Vendégkönyv



A kéthangú kiáltás ; Niki ; Kedves bópeer...!



Mi vagyok én?



Keresd a párod



Az accrai kézirat
Könyvtár.hu     
MOKKA
TEXTLIB közös kereső
Iskolai Közösségi Szolgálat
Nemzeti Kultúrális Alap
Könyvtári Alapítvány
Eddigi látogatók száma:
628819
DÓHSZK Kölcsey Ferenc Városi Könyvtár
2120 Dunakeszi, Kossuth Lajos utca 6.
Telefon: (27) 341-853, (27) 351-516 Fax: (27) 351-518
Impresszum
Jogi Nyilatkozat
Adatkezelési tájékoztató
Adatvédelmi és adatbiztonsági tájékoztató
Önéletrajz adatkezelési tájékoztató